info@pavavendeghaz.hBemutatkozás
A szállásról
Mórahalom központjától 2,3km-re, nyugodt, csendes környezetben várja a Páva Vendégház pihenni vágyó vendégeit egész évben. Felszerelt konyha, zuhanyzós fürdőszoba található a külön bejáratú apartmanunkban. Parkolási és bográcsolási lehetőség.
Mórahalomról
Városunk nevét a Szeged-alsóvárosi származású Móra családról kapta: birtokuk, a "Móra halma" homokdomb környékén helyezkedett el.
Mórahalom a XVI. században Szeged lakosainak birtokában volt, a területen földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A területet 1730-ban csatolták Szeged közigazgatási területéhez, így a mai település területe a szabad királyi város határának szerves része lett.
A török hódoltság után a szegediek a város határában szabadon foglalhattak földet, annyit, amennyi az állattartáshoz szükséges volt. Az 1770-es évekig a mezőgazdasági művelésű területek Móra halmon, Madarásztón és Széksós környékén helyezkedtek el. Nagy Szék Sós, Kis Szék Sós, Madarásztó mellett és Ásotthalom felé több száz holdas kaszálók terültek el. Ezeken a nagy kiterjedésű területeken szállások létesültek, amelyek elsősorban a jószágok téli takarmánybázisát, teleltetését biztosították. A város határa két, területileg elkülönülő egységre, Alsóváros és Felsőváros részre tagolódott. A kaszálók egy része fokozatosan szántófölddé vált, földművelő és állattenyésztő tanyás gazdálkodás folyt. A szállásföldet birtokló parasztcsaládok zömében Szeged-Alsóvárosról származtak. A földművelő gazdák a városból jártak ki a mai Mórahalom területére, később ideiglenes szállásokat hoztak létre. A nagy távolság miatt (város és a határ) a gazdaság központját fokozatosan a tanyára helyezték át.
XIX. sz. közepén Szeged külterületét tanyai kapitányságokra osztották. A kapitányságokat már a határrészek szerinti megnevezéssel tüntették föl – például Mórahalmi, Nagyszéksós, Ásotthalmi kapitányság stb.
Szeged 1853-ban a Nagy-alföldön elsőként létesített külterületi elemi népiskolát. 1853. április 19-én, az alsóvárosi határrészen egyszerre négy elemi iskola nyílt meg, többek között a nagyszéksósi, mórahalmi és a külső ásotthalmi iskola.
Bemutatkozás
A szállásról
Mórahalom központjától 2,3km-re, nyugodt, csendes környezetben várja a Páva Vendégház pihenni vágyó vendégeit egész évben. Felszerelt konyha, zuhanyzós fürdőszoba található a külön bejáratú apartmanunkban. Parkolási és bográcsolási lehetőség.
Mórahalomról
Városunk nevét a Szeged-alsóvárosi származású Móra családról kapta: birtokuk, a "Móra halma" homokdomb környékén helyezkedett el.
Mórahalom a XVI. században Szeged lakosainak birtokában volt, a területen földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A területet 1730-ban csatolták Szeged közigazgatási területéhez, így a mai település területe a szabad királyi város határának szerves része lett.
A török hódoltság után a szegediek a város határában szabadon foglalhattak földet, annyit, amennyi az állattartáshoz szükséges volt. Az 1770-es évekig a mezőgazdasági művelésű területek Móra halmon, Madarásztón és Széksós környékén helyezkedtek el. Nagy Szék Sós, Kis Szék Sós, Madarásztó mellett és Ásotthalom felé több száz holdas kaszálók terültek el. Ezeken a nagy kiterjedésű területeken szállások létesültek, amelyek elsősorban a jószágok téli takarmánybázisát, teleltetését biztosították. A város határa két, területileg elkülönülő egységre, Alsóváros és Felsőváros részre tagolódott. A kaszálók egy része fokozatosan szántófölddé vált, földművelő és állattenyésztő tanyás gazdálkodás folyt. A szállásföldet birtokló parasztcsaládok zömében Szeged-Alsóvárosról származtak. A földművelő gazdák a városból jártak ki a mai Mórahalom területére, később ideiglenes szállásokat hoztak létre. A nagy távolság miatt (város és a határ) a gazdaság központját fokozatosan a tanyára helyezték át.
XIX. sz. közepén Szeged külterületét tanyai kapitányságokra osztották. A kapitányságokat már a határrészek szerinti megnevezéssel tüntették föl – például Mórahalmi, Nagyszéksós, Ásotthalmi kapitányság stb.
Szeged 1853-ban a Nagy-alföldön elsőként létesített külterületi elemi népiskolát. 1853. április 19-én, az alsóvárosi határrészen egyszerre négy elemi iskola nyílt meg, többek között a nagyszéksósi, mórahalmi és a külső ásotthalmi iskola.
